Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.
A porszemcsék érdekessége, hogy nem visszaverik, hanem elnyelik a Napból érkező sugárzást, ezzel melegedést okozva a légkörben.
A gyermeki kíváncsiságnak köszönhetően bukkant egy eddig ismeretlen baktériumtípusra a Szent István Egyetem kutatója.
Magyar kutatók szerint nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy a koronavírus közvetlenül a tüdőbe jusson, még akkor is, ha egy fertőzött köhögését lélegzi be valaki. A belélegzett vírusok nagy része ugyanis az orrüregben, a szájüregben és a torokban tapad meg.
A Science az idei év legérdekesebb 10 tudományos közleménye közé sorolta Domokos Gábor, a BME Építészmérnöki Kar egyetemi tanára és szerzőtársai írását.
Egy nemzetközi együttműködés keretében, magyar kutatók részvételével sikerült áttörést elérni a Covid–19 egyik kulcsfehérjéje, a fő proteáz működésének gátlásában – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
A kísérlet eredetileg mentőakció lett volna, ám egész más jött ki belőle: a lapátorrú tok és a vágótok hibridje.
Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.
Magyar kutatók terveznek olyan beszédfelismerő szoftvert, amivel már korai fázisában fel lehetne ismerni a demenciát.
Néhány tudós azt feltételezi, hogy a Marson egykoron "élet" lehetett, magyar kutatók nemrég pedig újabb, ezt erősítő eredményekkel álltak elő.
Néhány évtized múlva magyar fejlesztésű űrszonda is eljuthat a Marsra, a fiatal mérnököknek pedig már most sem kell külföldre menniük, ha érdekes csillagászati kutatásokhoz akarnak csatlakozni – mondta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.
A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, eredményük utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé.
Hogyan lehet mesterséges intelligencia segítségével pontosabban megérteni a daganatos betegségek kialakulását és az agy működését? Melyek a bölcsőde, az óvoda, az iskola vagy az egyetem elkezdésekor a hatékony alkalmazkodás kulcstényezői? Mi segíti a nehézségekkel való sikeres megküzdést? Milyen szerepük volt a papoknak és lelkészeknek a falvakban és kisvárosokban a történelmi Magyarországon és Erdélyben? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ az MTA Lendület programjának ez évi nyertesei. Az idei 21 új kutatócsoporttal együtt eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult. Az MTA 2018-ban 3,54 milliárd forintot fordít a kutatócsoportok támogatására.
Két orvostudományi, egy matematikai és egy politikatörténeti magyar projektre is megadták az Európai Kutatási Tanács önálló csoporttal rendelkező kutatók számára kiírt pályázati támogatást. A nyertesek ötéves, legfeljebb 2 millió eurós, azaz több mint 600 millió forintos támogatással járó kutatási programot indíthatnak el.
Amíg a Cassini-Huygens küldetés szondája oda nem ért a Szaturnuszhoz, a tudósok úgy gondolták, a Naptól ennyire távol nem lehetnek adottak az általunk egyetlenként ismert élet feltételei. De aztán a Cassini az egyik holdon olyan gejzíreket kezdett fotózni, amelyek irdatlan mennyiségű vizet és jeget lövellnek a világűrbe.
Magyar kutatókat és a kecskeként élő férfit is díjaztak idén anti-Nobel-díjjal. Az elismerést olyanok kapják, akik kutatásai előbb megnevettetik, aztán elgondolkodtatják az embereket.
Orbántól nem kapnak pénzt a tanárok, Győrből mennének az orvosok, magyar kutatók is dolgoztak a "Szent Grál-projekten", kiderült, kik voltak a kölni zaklatók, feltárult II. János Pál titka. Így indult a hét.
Hazai kutatók fényt derítettek a közelmúltban a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának, a Nereidának néhány titkára a Kepler-, a Herschel- és a Spitzer-űrtávcsövek segítségével - közölte kedden honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.
A klímaváltozás megértése érdekében indulnak el az Ojos del Salado vulkánra magyar kutatók. A tervek szerint több hetet töltenek majd a 200 kilométeres körzetben lakatlan hegyen.
Az MTA-ELTE Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport csatlakozik a jelenleg tervezett legnagyobb nemzetközi égboltfelmérési projekthez, a hamarosan induló LSST (Large Synoptic Survey Telescope) programhoz.
